Soul Eater ep51 – Isten és ember

És eljöve az végső leszámolás napja…

Bár az epizód tartalmát egyetlen mondatban is össze tudnám foglalni, az utolsó részben már csak azért sem térek el az eddigi gyakorlattól.

Legutóbb ott hagytuk abba, hogy Maka eszméletlenül szanaszét heverő társainak látványára tér vissza Soul tudatából. Eme korántsem mellékes tény azonban csak fokozza amúgy is feltüzelt harci kedvét.

Az első támadást az eddig halálosan nyugodt Asura egy laza csuklómozdulattal kivédi.

A második próbálkozás a favoritnak tartott Démonvadász Technika alkalmazása, amelynek tisztító hullámhossza képes bárkiből kiűzni a gonoszt.

A próbálkozás szót nem véletlenül használtam, ugyanis ellenfelükün eme ultimate csapás hatására sem keletkezik komolyabb sérülés. Az a kicsi meg begyógyul.

Most, hogy elvileg kijátszották utolsó ütőkártyájukat is, vajon mihez kezdenek Makáék?

Először is kénytelenek végighallgatni Asura vég nélküli pofázását, aki úgy látszik mostanra már összeszedte mélyreszántó gondolatait amiket mindenáron meg akar osztani alacsony létszámú hallgatóságával.

Ebbe beleunva megküldi Makát egy lézersugárral, amit Soul sikeresen (és önfeláldozóan) hárít.

Ezután a lány is kap egy párat, csak, hogy szokja a témát, meg teljen az idő. Na meg ki látott már egy jó kis harcos anime végén sértetlenül maradt főhőst? Ugye, ugye.

Már eldőlni látszik a küzdelem kimenetele, amikor kiderül, hogy Albarn kisasszony azért rejteget még néhány titkos trükköt a tarsolyában.

Elméjéből kirekesztve érzelmeit, könyörtelen gyilkológéppé változik, pontosabban olyasmi fegyverré, amit maga is használ nap mint nap Mesterként. A jelenség oka az, hogy Maka Spirit után Fegyver géneket örökölt, de ő maga úgy döntött, hogy inkább Mester akar lenni. A mostani helyzet hatására előjött az eredeti énje és ezért megy neki afféle csupa penge ámokfutóként a Kishinnek. Azért jó, hogy az ilyen “lényegtelen” infók mindig csak a legvégén derülnek ki…

A Kishin kap a pofájára, de ez még mindig nem elég neki, viszonylag könnyedén maga alá gyűri a lányt. Aki eddig azt állította, hogy Chiaki Omigawa (Maka) hangja még nem tökéletes, az itt elgondolkozhat, ugyanis a csaj ennél a résznél olyat üvölt, hogy őszintén bevallom, én még ilyet nem hallottam. Komolyan, csengőhangnak berakva gyerekeket lehetne ijesztgetni vele a buszon…

Itt akár véget is érhetne a történet – ha nem happy endet várnánk (teljes joggal egyébként). Maka váratlanul feleszmél a szorításból, de nem csak ő, hanem a többiek is magukhoz térnek. Elkezdik lökni a sódert az összetartásról, szeretetről és barátságról, ami végül olyan érzékenyen érinti Asura barátunk piciny lelkét, hogy egész egyszerűen beleőrül. Természetesen a már unalomig ismert “én, én vagyok” frázis sem maradhatott ki a sorból. Ez úgy látszik nagyon tetszik a japánoknak és minden pszichós jelenetbe legalább egyszer belenyomják.

Naszóval, Maka mostanra teljesen összeszedte magát (ahhoz képest amit kapott ez maga a csoda), ezzel párhuzamosan ellenfelét a gutaütés kerülgeti. Nem maradt más hátra, mint elvégezni a kegyelemdöfést…

A mindent eldöntő ökölcsapásba összesűrített pozitív energia megteszi a hatását és Asura rövid úton elporlad egy szép nagy fénygömbben. Lehet ünnepelni, mert ennyi volt… De tényleg.

Minden jó, ha a vége jó, bár az endingből hiányoltam az animékben már megszokott képsorokat, ahogy dióhéjban vázolják, hogy mi történik a későbbikben. Ha a néhány állóképnek hihetünk, a Shibusen visszaért a régi helyére, a szereplők pedig boldogan élnek, míg el nem érik a Halál Kasza (és Mestere) fokozatot.

Összegzés:

A Soul Eater a váratlan fordulatokat is bemutató – ettől függetlenül kissé egysíkú – befejezésétől eltekintve az egyik legszebb és legigényesebb shounen-fight anime volt, amit eddig volt szerencsém látni. Minden téren magas színvonalat képvisel és bár műfajának szokásos negatívumai is jelen vannak benne (néha irgalmatlanul sok a duma és kevés a harc) minden vele kapcsolatban támasztott igényt kielégít. Remélem, hogy ezen anime létrehozott egy elérendő szintet, ami a későbbiekben például szolgál a hasonló stílusú művek készítésénél. Ekkor ugyanis garantáltan biztosítva lesz a minőségi szórakozásunk.

Értékelés: 5.

P.S.: Most már bele kéne kezdeni már a mangába is…